A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0-9 |

Probikolbász-részletek

Probiotikus fermentált húskészítmények kifejlesztése
BEVEZETÉS
A funkcionális élelmiszerek jelentısége, valamint az ezzel foglalkozó kutatások és termékfejlesztések az elmúlt évtizedben jelentısen nıttek. Ezen élelmiszerek egy csoportja a probiotikus mikroorganizmusokat tartalmazó élelmiszerek. Egészségügyi hatásukat tekintve részt vesznek béltraktus mőködésében, az immunfunkciókban, a daganatok elleni védelemben, a gyomor és húgyivari szervek épségében, a vérnyomás szabályozásába és még számos területen. Arra is vannak utalások, hogy a gyomorfekély kialakulásáért felelısé tehetı Helicobacter pylori baktériumok ellen is megfelelıen alkalmazhatók egyes probiotikus baktériumok. Bizonyos tényezık pl. antibiotikus kezelés, étrend, patológiai körülmények, besugárzás, legyengült immunrendszer hatására elpusztulhat a bélflóra jelentıs része, és a nemkívánatos baktériumok juthatnak túlsúlyra. A probiotikus hipotézis szerint ilyen esetekben a külsı eredető, élı probiotikus baktériumok rendszeres fogyasztása elısegíti a normális bélflóra visszaállítását. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
Probiotikumok
A „probiotic” kifejezés 2 görög szóból ered, ami azt jelenti, hogy az „életnek kedvezı” (favour life). Az 1960-as években elıször csak állatok etetésére használták, majd emberi táplálékkiegészítıként a 70-es években foglalkoztak. A „probiotikum” kifejezés elıször egy 1965. évi közleményben jelent meg, olyan mikroorganizmusok által termelt anyagokra, amelyek más mikroorganizmusok növekedését serkentik, tehát az antibiotikumokkal éppen ellenkezı hatást fejtenek ki. Egy 1974-ben elıször használt definíció szerint a probiotikumok a bélrendszer mőködési egyensúlyához hozzájáruló szervezetek és vegyületek. A 1989-ben elfogadott meghatározás értelmében „a probiotikumok élı mikroorganizmusokból álló táplálékkiegészítık, amelyek kedvezı hatást fejtenek ki a gazdaszervezet mikrobiális bélflórájának egyensúlyára”. Ezt a definíciót legújabban 1998-ban kiterjesztették nemcsak a mikroflórát érintı készítményekre, eszerint „a probiotikumok az emberi az emberi egészségre jótékony hatású mikrobiális élelmiszerkomponensek”. 2001-ben új javaslatot tettek a tudományos felismerések és igazolt hatástani eredmények alapján: „a probiotikumok olyan, mikroorganizmusok sejtjeibıl vagy ezek összetevıibıl álló készítmények, amelyek kedvezıen befolyásolják a befogadó egészségét és általános állapotát” (SALMINEN és A tejsavbaktériumok a legjelentısebb tagjai a probiotikus aktivitású mikroorganizmusoknak, azonban bizonyos törzsek a Bifidobacterium, Enterococcus, Lactobacillus, Lactocossu és Streptococcus fajok közül is alkalmazhatók (HOLZAPFEL és mtsai., 1998). Számos probiotikus tulajdonságú mikroorganizmus képes antimikrobás anyag termelésére. Az európai piacokon taláható probiotikus termékeket a következı csoportokba lehet osztani: Lactobacillus acidophilus csoport, Lactobacillus casei csoport, Bifidobacterium-ok A probiotikus mikroorganizmusok különbözı forrásokból származhatnak: − egyes törzseket eredetileg az emberi vagy állati bélflórából izolálták, ezek jól alkalmazkodnak a bél környezetéhez, de nem feltétlenül szaporodnak abban az élelmiszerben, amelyekkel a felvételüket valósítják meg, − hagyományos fermentált termékekbıl izolált törzsek, melyek az élelmiszerben szaporodnak, de a gyomos-béltraktusban való túlélésük korlátozott, és a kolonizáció (bélben való megtapadás és szaporodás) rendszerint nem jellemzı rájuk. A laktobacillusok számos faja ismert. A Lb. acidophilus például a humán emésztı- és bélrendszerben megtalálható, ezért nevezhetı „humán törzsnek”. Más baktériumok viszont, mint a Lb. bulgaricus, nem humán törzs. Ez a törzs például eltőnik a szervezetbıl, ha az azt tartalmazó élelmiszer (joghurt) fogyasztását felfüggesztik. A Lb. acidophilus, Lb. bifidus és Lb. casei nagy mennyiségben található az anyatejben, és a vizsgálatok alapján képesek Az elsı probiotikus termék (joghurtféle) 1994-ben került piacra Japánban, YAKULT néven. A mai probiotikusnak nevezett élelmiszerek nagy része tejipari termék (joghurt), de cereáliák, sajtfélék, valamint fermentált szárazáruk is elıfordulhatnak. A probiotikumokkal szemben támasztott követelmények (KROMMER és INCZE, 2001): − az emberi szervezetet és a közérzetet kimutathatóan pozitívan befolyásolják, − az alkalmazott probiotikus mikroorganizmus lehetıség szerint humán eredető legyen, és az élelmiszerben elégséges mennyiségben kell jelen legyen a termék szavatossági idejének − a mikrobáknak túl kell élniük a gyomor-bél szakaszban uralkodó körülményeket, − a baktériumoknak a vastagbélben lehetıség szerint meg kell telepedniük és a bélflórát − a terméken nem tüntethetık fel olyan hatások, amelyek tudományosan nem Probiotikumok hatása a bélflórára
Az emberi emésztıtraktus mikrobiotája jelentıs szerepet játszik a szervezet egészségének fenntartásában. Felnıtt ember bélfelülete 150-200 m2, érdekes összehasonlításként a bırfelület ezzel szemben csak 2 m2 kiterjedéső. Az emberi szervezetben a bélflóra nagy része a vastagbélben található, több mint 1012 élı mikroorganizmus, mintegy 400 különbözı fajból, melyek közül a leggyakoribban a laktobacillusok és a bifidobaktériumok (TANNOCK, 1994). A felsı emésztıtraktusban viszonylag kevés baktérium van jelen, a patkóbélben kevesebb mint 103 telepképzı egység, amik általában savtőrı laktobacillusok és sztreptokokkuszok. A bélflóra fı feladata a nemkívánatos mikroorganizmusok elleni védelem és az immunrendszer fenntartása. Ezeken kívül szerepe van a béltraktus mőködésében, az immunfunkciókban, a daganatok elleni védelemben, a gyomor és a húgyivari szervek épségében, a vérnyomás szabályozásában (SANDERS, 1999). A táplálékkal bevitt mikroorganizmusok nagy része a gyomorsav hatására elpusztul. Bizonyos tényezık, pl. antibiotikumos kezelés, étrend, patológiai körülmények, sugárkezelés, legyengült immunrendszer, stressz hatására azonban elpusztulhat a bélflóra jelentıs része, és a nemkívánatos baktériumok juthatnak túlsúlyra. Ilyen esetekben a külsı eredető, élı, probiotikus baktériumok rendszeres fogyasztása elısegíti a normális bélflóra visszaállítását. Az életképes probiotikumoknak további kedvezı hatásai is ismertek: − tejcukor-intolerancia tüneteinek enyhítése, − az immunrendszer stimulálása (makrofágaktivitás növelése; a limfociták gamma- − a gasztroenteriális fertızések elleni védelem: Helicobacter pylori, bakteriális enteritisz (E. − rotavírus diarrhoea életciklusának megrövidítése, − a fekáliás baktériumok enzimaktivitásának csökkentése, − antitumor aktivitás (felületi hólyagrák megelızése), − májbetegség eredető encephalopathia és vesebántalmak elleni potenciális hatás, − szérumkoleszterin- és triglicerid-szint csökkentése, − vitamintermelés. Probiotikus mikrobák a húskészítmény gyártásában
A probiotikumok húsipari felhasználhatóságát megnehezíti, hogy a tejiparral ellentétben, nincs lehetıség az eredeti mikroflóra hıkezelés általi elpusztítására és probiotikus kultúrával való utólagos beoltásra, ezért elsısorban a nyersen érlelt készítmények jöhetnek szóba. A probiotikusnak tartott baktériumok nagy része, fıként a bifidobaktériumok rosszul tőrik a fermentált húskészítményekben uralkodó nagy sótartalmat, nitrittartalamt és kis vízaktivitás értéket, ezért igen nagy mennyiségben kell a szárazáru masszához adni, hogy a kívánatosnak tartott 106/g (HOLZAPFEL és mtsai., 1998) sejtszámot elérjék a késztermékben. EREDMÉNYEK
Elsı lépésben különbözı probiotikus mikrobákat vizsgáltunk pH-, só-, epe-, nitrittőrés szempontjából, majd ellenıriztük a bioprotektív hatást. A legmegfelıbb a Lactobacillus casei
A laboratóriumi modellkísérletek alapján kidolgoztunk egy olyan anyagnormát, mellyel az egészséges táplálkozást szolgáló, illetve betegek által is fogyasztható szárazkolbász gyártható. Ez csökkentett zsír- és nátriumtartalmú terméket jelentett. A probiotikus mikrobák táplálkozás-egészségügyi hatásának igazolása céljából az alábbi
− a probiotikus mikroba hatása a vérösszetételre (vércukorszint, koleszterinszint, − a probiotikus mikroba gátló hatásának igazolása a gyomorfekélyt okozó Helicobacter Az általunk kifejlesztett és legyártott a vizsgálatba bevont személyek több héten keresztül fogyasztották. A vizsgálatban 2 x 58 fı (58 Helicobacter pozitív beteg és 58 Helicobacter negatív, de hyperlipidaemiás beteg) 18 és 70 év közötti felnıtt férfi és nı vett részt, akiknél vizsgáltuk a vérparamétereket a kísérlet megkezdése elıtt, majd 6 hét elteltével. A napi dózis 100 g kolbász volt, és a betegek a kísérlet idıtartama alatt más, probiotikus mikrobát tartalmazó terméket nem fogyaszthattak. Sajnos – amint az az 1. táblázatból is látszik – a probiotikus mikroba fogyasztása nem változatta meg a betegek vérlipid paramétereinek szintjét. 1. táblázat: A probiotikus kolbász hatása a lipid paraméterek alakulására Érték, mmol/l
Betegszám
Helicobacter pozitív betegek
Helicobacter negatív, hyperlipidaemiás betegek
A probiotikus kolbász hatását a Helicobacter pylori-ra a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat: A probiotikus kolbász hatása a Helicobacter pylori-ra UBT teszt, ezrelék
Betegszám
A táblázatból látható, hogy még a napi 100 g probiotikus kolbász fogyasztása esetén sem változott a Helicobacter pylori státusz. Ez azt jelenti, hogy a probiotikus kultúra nem pusztítja el a gyomorban lévı Helicobacter pylori baktériumot. A Helicobacter elpusztítását az eredménytelen probiotikus kezelés után hagyományos hármas kombinációjú gyógyszeres kezeléssel végeztük el (Lansone + Klacid + Amoxicillin) 1 héten keresztül, ami már hatásos Eredményeink alapján a probiotikus kultúrát tartalmazó kolbász hatástalannak bizonyult mind a Helicobacter infectióban, mind a lipid paraméterek csökkentésében. A vizsgálatban résztvevık a kolbászt ízletesnek értékelték, szívesen fogyasztották. A 6 hetes különbözı dózisban adott kolbászok egyike mellett sem láttunk semmiféle mellékhatást. Véleményünk szerint a probiotikus kolbász jól beilleszthetı (mind beltartalmi, mind külsı, tetszetıs, gusztusos külseje alapján) az egészséges táplálkozásba és a magyar húskészítmények palettáját szélesítheti. Felhasznált irodalom
− CHAITOW, L., TRENEV, N. (1990): Probiotics – how to use „friendly bacteria” to restore total health and vitality. Thorsons, England. − HOLZAPFEL, V., HABERER, P., SNEL, J., SCHILINGER, U., HUIS IN’T VELD, J. H. (1998): Overview of gut flora and probiotics. International Journal of Food Microbiology − KROMMER J., INCZE K. (2001): Probiotikus mikroorganizmusok élelmiszerekben. A − SALMINEN, S., OUWEHAND, A. (1999): Probiotics: how should they be defined? Trends in Food Science and Technology 10 (3): 107—110. − SANDERS, M. A. (1999): Probiotics. Food Technology 53: 67. − TANNOCK, G. W. (1994): More than a smell: the complexity of the normal microflora. In „Normal microflora. An introduction to microbes inhabiting the human body”, ed. G. W. Tannock, P. 1—36. Chapman and Hall, London.

Source: http://www.ohki.hu/ohki_archivum/tevekenysegunk/hazai_kutatasok/probikolbasz.pdf